Tananyag választó:
Szakképzés
Az első világháború előtt
A XX. század elején nagy tömegeket vonzottak a régi görög mintára felújított Olimpiai játékok változatos sporteseményei is.
Európa szépen fejlődő idegenforgalmának 1914-ben az első világháború kitörése véget vetett.
Európa szépen fejlődő idegenforgalmának 1914-ben az első világháború kitörése véget vetett.
A két világháború között
Az első világháború után még hosszú évek teltek el, míg az európai nemzetközi idegenforgalom megindulására ismét sor kerülhetett. Az első világháború utáni idegenforgalomnak más volt a jelentősége, mások voltak a feltételei, mások voltak a technikai eszközei és mások voltak a résztvevői, mint a „békebelinek”. Az önmagától szabadon fejlődő turizmus helyébe az államilag irányított és ellenőrzött idegenforgalom lépett, a legtöbb országban ez az útlevél bevezetéséhez vezetett.
A háború utáni fellendülést félbeszakító 1929-31. évi gazdasági válság az állami beavatkozás erősödését vonta maga után.
A jelentős változás ismét a turisztikai közlekedés területén következett be, mert az idegeneket szállító közlekedési eszközök közé, a vasút és a tengeri hajó mellé belépett a gépjármű és a repülőgép is. A gépjárműves idegenforgalom megnövekedésével a régi „tartózkodási jellegű” idegenforgalom egyre inkább vált korunk jellegzetes „mozgó” idegenforgalmává. A kispolgárság létszámbeli és anyagi gyarapodása lehetővé tette a tömeges turizmus fejlődését. Egyre több utazásszervező vállalat jött létre, elsősorban közlekedési vállalatok kezdeményezéseként. Ebben az időszakban több országban a munkások jogává vált a fizetett szabadság, s egyre több bérből és fizetésből élő embernek nyílt lehetősége a turizmusban való részvételre. A szabad rendelkezésű jövedelmek megjelenése ehhez megteremtette az anyagi feltételeket is. A turizmus demokratizálódása és a tömegturizmus kialakulása tulajdonképpen ezzel vette kezdetét.
A háború utáni fellendülést félbeszakító 1929-31. évi gazdasági válság az állami beavatkozás erősödését vonta maga után.
A jelentős változás ismét a turisztikai közlekedés területén következett be, mert az idegeneket szállító közlekedési eszközök közé, a vasút és a tengeri hajó mellé belépett a gépjármű és a repülőgép is. A gépjárműves idegenforgalom megnövekedésével a régi „tartózkodási jellegű” idegenforgalom egyre inkább vált korunk jellegzetes „mozgó” idegenforgalmává. A kispolgárság létszámbeli és anyagi gyarapodása lehetővé tette a tömeges turizmus fejlődését. Egyre több utazásszervező vállalat jött létre, elsősorban közlekedési vállalatok kezdeményezéseként. Ebben az időszakban több országban a munkások jogává vált a fizetett szabadság, s egyre több bérből és fizetésből élő embernek nyílt lehetősége a turizmusban való részvételre. A szabad rendelkezésű jövedelmek megjelenése ehhez megteremtette az anyagi feltételeket is. A turizmus demokratizálódása és a tömegturizmus kialakulása tulajdonképpen ezzel vette kezdetét.
Gazdasági válság
A második világháború után
A második világháború nem csak a turizmus fejlődését szakította meg, hanem az európai országok turisztikai felkészültségében is mérhetetlen károkat okozott. A háborús elzárkózás hosszú évei után világszerte újra jelentkezett volna az utazási vágy, de a civil lakosság idegenforgalmának megindulását, a nehéz gazdasági viszonyok mellett ugyanazok a jelenségek akadályozták, mint az első világháború után: az általános nemzetközi bizalmatlanság és az Európa szerte újra felbukkanó valutáris nehézségek. A turisztikai fejlődés útjába álló akadályokat fokozatosan sikerült csak elhárítani.
A háborús károk helyreállításának végén, az 50-es évek elején elsősorban Európában és Amerikában a gazdasági és technikai fejlődés következtében újra kialakult és térben és időben egyre kiszélesedett a turizmus.
A háborús károk helyreállításának végén, az 50-es évek elején elsősorban Európában és Amerikában a gazdasági és technikai fejlődés következtében újra kialakult és térben és időben egyre kiszélesedett a turizmus.
Repülőgép
A közlekedés változása
A XX. század 50-es éveitől kezdve a gépkocsi további elterjedése és a repülőgép polgári célú felhasználása rendkívüli módon ösztönözte a tömeges turizmus fejlődését. Ettől az időtől kezdve a turizmussal, mint általános társadalmi, gazdasági jelenséggel számolhatunk elsősorban a gazdaságilag fejlettebb országokban, s ez önmagában is felgyorsította a turizmus fejlődését. Egyre több ország ismerte fel a turizmus gazdasági és társadalmi összefüggését, jelentőségét.
Lakókocsi
Olajválság
Az 1973. évi olajválság új szakaszt nyitott a turizmus történetében is. Eltűnt a felhőtlen fejlődés illúziója, az energiaárak emelkedése megdrágította a közlekedést. Bár a turizmus ekkor sem esett vissza, növekedési üteme mérséklődött és megítélésében is új szempontok merültek fel. Ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy a világturizmus fejlődése nemcsak mindenki számára pozitív gazdasági eredményekkel jár, hanem negatív hatásokat is gyakorolhat a fogadóterületek természeti és kulturális környezetére.
Új lendületben a turizmus
A XX. század 70-es évtizedeitől megélénkült a turizmus tudományos kutatása és mindenütt igyekeztek az elméleti és gyakorlati tapasztalatok felhasználásával egy tudatosabb fejlesztést megvalósítani. Az 1979-81. évi második olajválság tovább fokozta ezeket a törekvéseket. A 80-as évek elején bekövetkezett átmeneti megtorpanást a turizmusban ismét újabb fellendülés követte, aminek eredményeként a világturizmus soha nem látott nagyságrendeket ért el.
Az olaj árának hirtelen emelkedése. Az első olajválság a 1970-es években volt.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.